Milyen hangjelzéseket ad a macska?

Az emberi nyelvben a macska által kiadott egyedi hangot miaú hangutánzó szóval és változataival jelölik. Az európai nyelvekben és a mandarin kínaiban is ezt a szót használják. A japán nyelv nyiú-t, a  koreai jiong-ot, az arab maúa-t mond, a thai pedig a meioú szót használja erre.

A hang változatai eltérő jelentést hordoznak. Az állat más hangot használ a fájdalom kifejezésére, figyelemfelhívásra és üdvözlésre is. Vagyis a macska nyávogása hanglejtéstől függően különböző kedélyállapotot fejez ki.
A nyávogás általi kommunikáció gyakorisága egyénfüggő. Vannak egyedek, melyeknek nagyon sok a mondanivalójuk.

Míg a kutyák 10 féle hangjelzést ismernek, addig a macska 100-t is használ, mint őse a vadmacska is.

A törpe fajták

Hermelin

Ebbe a csoportba azokat a nyúlfajtákat soroljuk, amelyek kifejlett kori élősúlya 1,00 - 2,00 kg között van. Apró termetükből adódóan gazdasági jelentőségük elenyésző. Hobbiállatként azonban manapság igen nagy népszerűségre tettek szert.  Régen a gereznáért is tartották, mivel rendkívül dús a szőrük, azonban ilyen kis állatról nagyon kevés prém húzható.

Azonban ezeknek a kis nyulaknak a vizsgálatával a nyulászok rengeteg új információhoz jutottak.

Törpenyúl fajták

Hermelin vagy Holland törpenyúl

Milyen a nyulak érzékelése?

Pár napos fiókák érzékelése még rendkívül csekély, szinte teljesen érzéketlenek a külvilágra. Legelőször a bőridegek lépnek működésbe, azonban kezdetben ezek még annyira fejletlenek, hogy alig képesek fájdalmat jelezni, csaknem érzéketlenek. Az idegrendszer érzékenysége az egyedfejlődés folyamán alakul ki, ezért az állat születéskor rendkívül közömbös a külvilági ingerekkel szemben. A szopási ingert is csak az váltja ki, ha mocorgás közben az anya csecse a fióka szájához ér. Ha ez nem történne meg, akkor hang nélkül éhen pusztulna a kicsi.

A kifejlett állatnak – mivel zsákmányállat – igen fejlettek az érzékszervei.

A nyulak eredete, azaz, hogyan lett egyiptomi falfestményből egy ölben ülő házi kedvenc

Római mozaik

Világszerte több, mint 40 nyúlfaj él, de a házinyulak minden fajtája egyetlen fajtól, az üregi nyúltól (oryctolagus cuniculus) származik. Csak családi szinten van származási kapcsolat a mezei nyúllal (Lepus europeus).

Az üregi nyúl eredetét és evolúcióját nem ismerjük pontosan, ugyanis csontjai kicsik, nagyobb állatfajok csontjainál törékenyebbek. A tűzben könnyen eléghettek, a maradványokat ragadozók elfogyaszthatták, így a régészek számára ritkán maradtak leletek.

A nyúlszerű rágcsálók az eocén korban (45 millió évvel ezelőtt) már éltek. A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Ez az  emlős  kb. 1 millió évvel ezelőtt jutott túl a Pireneusokon és telepedett meg Dél-Franciaországban. A Loire azonban még évezredeken keresztül természetes határt szabott további terjedésének.

A nyúl magzati fejlődése

A megtermékenyítés után a 3 napos embrió szedercsíra állapotba kerül. Ez folyamatosan osztódik. A negyedik napon gömb alakú hólyagcsírává alakul. Az 5-6 napos embrió 1,5-2 mm, majd 4-5 mm átmérőjűvé válik. A 7. napon a hólyagcsíra ellipszoid alakot vesz fel, mikor is a hosszabbik tengelye kb. 5 mm, a rövidebb kb. 3 mm. 

A csíra nem lesz nagyobb, ellenben átmérője megrövidül. Ekkor alakul ki az úgynevezett embriólemezek, melyekből az egyes szervek fejlődnek. Az embrió már nem a méh nyálkahártyájában van, hanem eléri a méh falát, s ahhoz tapad. Minden a 8. napon következik be.

Honnan vegyünk nyulat?

Mielőtt nyuszit veszünk kedvencnek, felmerül a kérdés, vajon milyet, hogyan és honnan tudunk beszerezni. Manapság törpenyulat a legtöbb állatkereskedésben lehet kapni, de beszerezhetjük tenyésztőtől is. Ha tenyészteni vagy kiállításra szánjuk nyuszinkat, inkább tenyésztőtől vegyük, mert a boltokban kínáltak nem mindig felelnek meg a standardnak. Tenyésztőt, aki erre specializálódott, újságok hirdetései közt könnyen találhatunk.

Minden tenyésztő küzd, azok ellen a „nyúlgyártók” ellen, akik az állatkereskedésbe, szinte még szopós nyulakat adnak le. Különösen Húsvét táján hiszik ezek az emberek azt, hogy ebből majd nagy bevételre tesznek szert. Azonban a nyuszik a kereskedésben boldogtalanok, mert a nagy zaj, a jövés-menés stresszt okoz, és sokszor a tartás sem megfelelő.

A kutya testfelépítése

Hiába az eltérő méretbeli különbség, a kutyák genetikai és élettani tulajdonságai megegyeznek. Izmaik futáshoz alkalmazkodtak. 39 pár kromoszómával rendelkeznek (nekünk „csak” 26 van), csontvázuk 319 darab csontból épül fel, a kifejlett állatok 42 maradandó foggal rendelkeznek. Az egész állat testfelépítése alkalmazkodott a lényéhez. A szelektív pároztatással azonban mi emberek ezt megváltoztattuk.

Egy jól kiegyensúlyozott kutya hosszú szőrrel, jó izomzatú végtagokkal, hosszú pofával rendelkezik. Természetesen megtalálhatjuk kedvenceink között azokat, amikre igaz ez a jellemzés, hisz ők állnak testfelépítésben legközelebb még az ősökhöz. Azonban a tenyésztés folytán kialakulhatnak az állat számára hátrányos tulajdonságok is. Ilyen pl. a bulldog görbe lába, nyomott pofája, mely légzési nehézségeket von maga után. A szettereknél örökletes szembetegségek gyakran előfordulhatnak, míg a spánielek jóval gyakrabban kapnak szívbetegséget 5 éves korukra, mint társaik. A küllemre specializálódott tenyésztés is rejt magában veszélyeket. A szemek és az arcbőr túlzott ráncai a szemek betegségét okozhatják pl. vérebek esetében. A gerinc túlzott hossza pedig hátproblémák kialakulásához vezethet pl. a tacskóknál, basset houndoknál. A testméretre kiélezett szelekció sem mindig előny az állat számára. A nagytestű fajták szívproblémákkal küzdhetnek és rövidebb életűek.

Kellő gondoskodás, elegendő mozgás és megfelelő táplálás mellett azonban a legtöbb kutya hosszú és boldog életet élhet.

Meddig élnek a kutyák?

A kutyák átlagos életkora 10-12 év. Természetesen találkozhatunk 16-20, sőt néha ennél is öregebb kutyákkal. Minél nagyobb testű a kutya, annál rövidebb ideig él. A 80 kg-os angol masztiffok mindössze 8-10 évet érnek meg. A közepes testű ebek átlagos életkora 12-14 év, a kistermetűek gyakran azonban akár 16-18 évig is elélnek. A különlegesen apró ölebek azonban csak rövid életűek. Ez a túltenyésztés egyik hátulütője.

A hosszú élet az öröklődő tényezőktől is függ. Manapság azonban kutyánk egészségét megfelelő módon megőrizhetjük. Köszönhető ez az állatorvosi tudomány fejlődésének, az egészséges ételek megjelenésének. Amit mi tehetünk kutyánk életének meghosszabbítása érdekében, az a korszerű étrend, a védőoltások pontos beadatása és a rendszeres mozgás biztosítása.

Milyenek a gyógyító kutyák?

Terápiás kutyák léteznek. Gondoljunk csak a vakvezető kutyákra, vagy a katasztrófa sújtotta területeken dolgozókra /pl.: Mancs, Töki/, vagy épp a mozgáskorlátozottak segítőire. Külföldön már elfogadott – hazánkban sajnos nem – hogy a terápiás kutyusok bemehetnek a kórházba, óvodába, öregek otthonába. Itt a kontaktus, amit a beteg, akár a kisgyermek vagy idős ember hoz létre az állattal, gyógyító hatással bír. Nem véletlen, hogy azok az idős, egyedül élő emberek, akik kisállattal rendelkeznek vidámabbak, egészségesebbek, mint valóban magányos társaik. Hisz még van kiről gondoskodjanak, nem foglalkoznak saját betegségükkel, tartják magukat, mert állatkájuk értelmet ad életüknek.

Karácsonyi üzenet macska gazdiknak és embereknek

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy az utcán hozzánk dörgölőző, árvának hitt kiscicát megszánva hazavittünk, dédelgettünk és felneveltünk. Nem történt ez másként a nagy emberekkel sem. Számtalan gondolatot olvashatunk híres íróktól, költőktől a macskáról, annak érzelmi megítéléséről, legyenek ezek a híres emberek külföldiek, vagy magyarok.

Kosztolányi Dezső a kedvencem, az írók között. Így karácsony táján az ő „Kismacska” című írását idézném, melyet 1935-ben adott közre a Pesti Hírlapban, mely nemcsak a macskáról szól, és nagyon aktuális napjainkban is.

Mennyi a kutya "emberi" életkora?

Mi emberek hajlamosak vagyunk saját magunkat mércéül állítani bármely más fajjal szemben. Mivel kutyusunk életkora kevesebb, mint a miénk, ezért számtalan módot találtunk már arra, hogy meghatározzuk kedvencünk adott életkorát emberi léptékkel mérve.

Sokan állítják, hogy a kutya életkorát 7-es szorzóval megszorozva adja ki emberi léptékű korát. Azonban a helyzet ennél összetettebb, ugyanis a kutyafajták várható élettartama között jelentős a különbség. Egy német dog esetében a 8-9 év már szép kornak számít, míg a kis testű csivavánál ugyanez az életkor még csak középkornak minősül. Minél nagyobb testű egy kutyafajta, annál rövidebb a várható élettartama.

Hogyan vadászik a kutya?

  A domesztikációnak köszönhetően napjainkban (jobb esetben) a kutyának nincs szüksége vadászatra. Van otthona, mindennap táplálék kerül a tányérjára, sétáltatják, szeretgetik – így nincs miért zsákmányra vadásznia. A kóbor, kidobott, elveszett kutyák esetében azonban már más a helyzet.

  Ahhoz, hogy életben maradjanak, vadászniuk kell. Ezt gyakran falkában teszik, a vadgazdálkodók legnagyobb bánatára. Így könnyen leterítenek egy őzet, gímszarvas borjút is. A földön fészkelő madarak tojásait feleszik, esetleg vaddisznó malacokat is zsákmányolhatnak. Bár kóbor kutya legyen a talpán, amelyik szembe mer szállni egy malacos kocával.

Ismerd meg a világ legkisebb nyulát

  A Columbia- medencében él a pigmeus nyúl, mely a világ legkisebb és legritkább nyula.

  Csak egyetlen helyen él egy elszigetelt populációban Washingtoni államban. Súlya felnőtt korban kevesebb, mint egy kiló. Miután a 90-es években a vadonban kihaltnak nyilvánították- mert 14 példány létezett - már csak rezervátumokban és állatkertekben él (persze ez az egy kiló most nem tűnik kevésnek, hisz a törpéknél már ennél kisebbet is „előállítottak” a tenyésztők. Azonban itt egy vadon élő fajtáról van szó, nem pedig egy ember alkotta méretről).

Zöld leguán, mint háziállat

  A szó valódi értelmében a hüllők egyike sem nevezhető háziállatnak. Azonban hozzá lehet szoktatni őket az ember közelségéhez. Erre a leguán különösen alkalmas.

  A fiatal állatok könnyen szelídülnek. A zöld leguán megjegyzi és megismeri a környezetéhez tartozó embereket. Gyakran kiválaszt egy embert, akivel jó kapcsolatot tart.

  Azonban kell neki egy saját szféra is.

  Ha elhanyagolják, akkor agresszívvé válik.

Az etológia története

  Kétség sem férhet hozzá, hogy ez első etológiai megfigyeléseket az ősember végezte.  Hisz a Homo Sapiens ezek nélkül nem tudott volna csapdát állítani vagy elejteni a saját tömegénél többszörösen nehezebb veszélyes ragadozót. A sikeres vadászatok mögött nemcsak a csapatmunka, az éles dárdák, de az azt megelőző hosszas megfigyelés is húzódott. 

  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az első írásos etológiai feljegyzéseket a 30 000 éves barlangrajzoknak tulajdoníthatjuk.

Milyen a kutya hallása?

  A hallás különféle élességi fokban fejlődött ki a különböző állatoknál.

  A kutya különleges képességeit és szolgálatát elsősorban a kiváló hallásának köszönheti. Olyan hangokat is meghall, melyek az emberi fül számára már hallhatatlanok. Vizsgálatok szerint a másodpercenkénti 30.000 rezgésszámú ultrahangot is érzékelik. Ezért irányítható az állat eltérő magasságra állított ultrahang síppal.

  A kutyák hallástartománya 20-40 ezer Hz között mozog. Számunkra ez a tartomány már az ultrahang tartománya. A felnőtt ember 16-18.000 rezgést érzékel másodpercenként, míg a kutya átlagosan 30-40.000, de akár a 70-100.000 rezgést is érzékeli másodpercenként.

Munkakutyákról tudunk, de vannak-e munkamacskák?

  Már hogyne lennének. Hiszen a macska háziasításának története onnan indul, hogy felfedezték kiváló vadásztevékenységét és azt már az ókori Egyiptomban, a gabonatárolók őrzésénél kamatoztatták. Természetesen nem is kell ez ügyben visszamennünk a régmúltba, hiszen a mai napig egerésző alkalmazottként tartják a macskát a falusi portákon. Hamar kitapasztalta az ember, hogy amelyik háznál macska él, ott nem szívesen maradnak meg az egerek, patkányok és egyéb rágcsálók.

  A macska évszázadokon keresztül dolgozott a tengereket járó hajókon. Itt is a rágcsálók pusztítása volt a feladata, de némely hajósnemzet matrózai szerencse állatként is tisztelték.

A ló felépítése és színei

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások(Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert.

Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használhatjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a háziló névvel különböztethetjük meg (Equus ferus caballus).

A ló háziasítása a korai civilizációk idején, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiábanbotaji kultúra), majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy lovon szállíthatják felszerelésüket, elkezdték tehát málhás lovakként használni őket. Nyugat- és Közép-Európában körülbelül 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátas állatként. kezdődött.